Bemutatási célokra telepítettünk egy WordPress 3.2.1-es verziót (ami jelenleg a legfrissebb verzió) egy ingyenes tárhelyre. A WordPress telepítése lépésről-lépésre honlapunkon megörökítésre került. Köszönöm szépen a sok visszajelzést, amelyben többen megköszönték, hogy ilyen aprólékosan leírtam a tennivalókat, mert ez alapján sikerrel telepítették saját rendszerüket.
Olyanok is voltak páran, akik azt mondták, hogy hiába követték a leírást, elakadtak a telepítéssel. Náluk kivétel nélkül az derült ki, hogy úgy olvasták el a leírást, mint a Népsport NB I-es focitudósításokat – nagyvonalakban.
Továbbra is azt ajánlottam, hogy nyomtassák ki a leírást (a cikk végén a nyomtató ikonra kattintva meg lehet tenni), tegyék maguk mellé, majd akkurátusan, ügyelve minden kis- és nagybetűre, kövessék az útmutatót, és sikerülni fog. Mindenkinek sikerült!
Mondanom sem kell, hogy a telepítés befejezésével nem értünk végére tennivalóink sorának; ha azt szeretnénk, hogy valóban pofás, jól működő honlapunk legyen, amit a keresők (Google, Bing, Ask, Yahoo, stb.) is örömmel fogyasztanak, és tuszkolnak a keresési eredmények elejére, ahhoz még akad tennivalónk bőven.
A WordPress sikeres telepítését követően végig kell menni a beállításokon, és többnyire választva az egyes, felajánlott lehetőségek között, elérhetjük, hogy honlapunk (blogunk) nekünk is tetsző módon üzemeljen.
1. Admin/Felhasználó belépése egy WordPress honlap vagy blog kezelőfelületére
Lehet, hogy most sokan elnézően mosolyognak magukban; ilyen kis pisiseknek való leírás!…. Pedig én még emlékszem arra az időre, amikor Patai Laci a WordPress Magyarország hivatalos oldalához meghívott adminnak (bátor dolog volt tőle… ), és nekem gondot okozott a belépés, mert az a WordPress-honlap egyáltalán nem úgy nézett ki, mint az enyém, semmi nem ott volt, ahol vártam, meg különben is…
- Hogyan kell belépni egy WordPress-oldalra?! – kopácsolta rám a Skype-on Laci. Tényleg. Hogyan is?
a.) Írjuk be böngészőnkbe (lehetőleg Firefox, vagy Google Chrome legyen a munkaeszközünk) az adott honlap/blog domain címét (esetünkben: http://wp321proba/net46.net/), majd folytatólagosan, szóköz nélkül írjuk tovább, hogy: wp-login.php, majd nyomjunk egy Enter billentyűt.
b.) Ha nem vétettünk gépelési hibát, meg az oldal is üzemel, akkor meg fog jelenni a WordPress bejelentkezési képernyője, melybe be kell írnunk a korábban, általunk , megálmodott felhasználói nevet (User name) és jelszót (Password), majd a Bejelentkezés feliratra kattintva bejuthatunk a honlap Vezérlőpultjára.
2. WordPress —> Vezérlőpult —> Általános beállítások
Nem kell berezelni, a WordPress Vezérlőpult kezeléséhez nincs szükség pilótavizsgára, vagy programozási ismeretekre, mindösszesen a józan szántó-vetői észt kell elővenni.
A bal oldali Vezérlőpult sávban találhatjuk a honlap kezeléséhez, működtetéséhez szükséges valamennyi eszköz kezelőfelületét – alaphelyzetben összecsukott állapotban, a főbb eszközök feliratait látjuk. A legalsó a Beállítások menüpont, amelyben mi most garázdálkodni fogunk.
A Beállítások menüpont melletti kis, lefelé mutató háromszögre (vagy magára a feliratra) kattintva lenyílik a menü, és láthatóvá válik, hogy miket állíthatunk be ezen a részen, sorrendben: Általános-, Írás-, Olvasás-, Interakció (párbeszéd)-, Média-, Adatvédelem és Közvetlen linkek beállításai.
a.)WordPress —> Általános beállítások —> Honlap neve
Látszólag egyszerű dolgunk van; meg kell adni a WordPress honlapunk nevét. A dolog azért látszólagos, mert a későbbiek során jelentősége lehet az elnevezésnek.
A keresők – többek között – figyelik az itt megadott nevet (is), és jobb, ha olyan nevet írunk ide, amely az oldal tartalmával és a használt kulcsszavainkkal összevágnak, és kellően informatív a látogatóknak. Úgy kel elképzelni, mint ahogyan az irodalom órákon tanultuk: a cím legyen rövid, frappáns, beszédes. Honlapunknak/blogunknak ez a név lesz a címe, mint egy könyv gerincére nyomtatott cím.
Bármilyen karaktert tartalmazhat, HTML-kódot nem. A fejrészben fog megjelenni, általában bazi nagy betűkkel, ezért érdemes minél rövidebb elnevezést használni, különben vagy nem fog látszani teljesen, vagy esetleg széttolja a honlap szerkezetét (nem fér el a neki szabott mezőben).
b.) WordPress —> Általános beállítások —> Honlap egysoros leírása
Ha úgy nézzük, akkor a Honlap neve a főcím, és a Honlap egysoros leírása az alcím. Néhány szóval kiegészítjük a főcímet, hogy teljesen egyértelmű legyen a látogatónak, hogy mire is számíthat.
Amit még érdemes tudni róla, az annyi, hogy nem mindegyik sablon (theme) támogatja/használja a leírás megjelenítését, és itt sem használhatunk HTML tag-eket, de a magyar abc valamennyi karaktere korlátozás nélkül felhasználható.
c.) WordPress —> Általános beállítások —> WordPress cím (URL) / Honlap cím (URL)
Anélkül, hogy mélyebben belemennénk abba, hogy miben különbözik a WordPress url-cím és a honlap url-cím egymástól, elegendő annyit megjegyeznünk, hogy ezt a két címet nem nagyon kell piszkálni; hagyjuk úgy, ahogy van!
d.) Email cím
Általában szükségtelen ehhez a címhez nyúlni; a rendszer azt a címet illeszti ide, amelyet a telepítéskor megadtunk számára. Ha mégis úgy gondoljuk, hogy meg akarjuk változtatni, akkor annak semmi akadálya, csak arra kell rettentően figyelnünk, hogy létező email címet adjunk meg, mert különben leshetjük, hogy a különböző akciókról mikor kapunk értesítést, visszajelzést. Háromszor is bizonyosodjunk meg róla, hogy nem írtuk-e el, nem cseréltünk-e fel benne karaktereket, tényleg létre is hoztuk azt az email fiókot, aminek a címét megadjuk!
e.) WordPress —> Általános beállítások —> Tagság / Új felhasználó alapjogosultsága
Az esetek legnagyobb többségében azért hozzuk létre honlapunkat, hogy a világhálón bárki elérje azt, adott esetben mondjon véleményt, szóljon hozzá írásainkhoz.
Nem ritka az az eset, hogy nem egyedül írjuk a tartalmakat, hanem vannak segítőink, társszerkesztőink, vagy éppen segítségünk akad a honlap kialakításában is.
A WordPress lehetővé teszi, hogy engedélyezzük, vagy ne engedélyezzük azt, hogy valaki csatlakozzon a honlaphoz (ezt hívjuk Regisztrációnak, Feliratkozásnak), és ha engedélyeztük a csatlakozás lehetőségét, akkor a WordPress-ben beállítható, hogy melyik csatlakozott tagnak milyen joga legyen a honlapon.
A jogosultságok alakulása a következőképpen néz ki a WordPress-ben:
Jogosultság | Adminisztrátor | Szerkesztő | Szerző | Közreműködő | Feliratkozó |
bővítmény aktiválása | |||||
felhasználó hozzáadása | |||||
felhasználó létrehozása | |||||
bővítmény törlése | |||||
sablon törlése | |||||
felhasználó törlése | |||||
fájl szerkesztése | |||||
bővítmény szerkesztése | |||||
sablonbeállítások szerkesztése | |||||
sablon szerkesztése | |||||
felhasználói adatok módosítása | |||||
exportálás | |||||
importálás | |||||
bővítmény telepítése | |||||
sablon telepítése | |||||
felhasználók besorolása | |||||
lehetőségek kezelése | |||||
felhasználói jogok változtatása | |||||
sablonok váltása | |||||
korlátozás nélküli feltöltés | |||||
eredeti fájlok frissítése | |||||
bővítmények frissítése | |||||
sablonok frissítése | |||||
vezérlőpult szerkesztése | |||||
hozzászólások moderálása | |||||
kategóriák kezelése | |||||
linkek kezelése | |||||
HTML kódok korlátozás nélküli használata | |||||
mások bejegyzésének kezelése | |||||
oldalak szerkesztése | |||||
mások oldalainak szerkesztése | |||||
közzétett oldalak szerkesztése | |||||
oldalak közzététele | |||||
oldalak törlése | |||||
mások oldalainak törlése | |||||
közzétett oldalak törlése | |||||
mások bejegyzéseinek törlése | |||||
mások nem nyilvános bejegyzéseinek törlése | |||||
mások nem nyilvános bejegyzéseinek olvasása | |||||
mások nem nyilvános bejegyzéseinek módosítása | |||||
mások nem nyilvános oldalainak módosítása | |||||
mások nem nyilvános oldalainak olvasása | |||||
közzétett bejegyzések módosítása | |||||
fájlfeltöltés | |||||
bejegyzés közzététele | |||||
közzétett bejegyzés törlése | |||||
bejegyzés szerkesztése | |||||
bejegyzés törlése | |||||
olvasás |
A táblázatból kiolvasható, hogy nem érdemes a honlapunkra feliratkozóknak hűbelebalázs módjára jogosultságot adni, mert aztán megnézhetjük honlapunkat…
Mivel honlapunkat (általában) a nyilvánosság elé akarjuk tárni, célszerű, ha engedélyezzük Bárki számára a regisztrációt/feliratkozást a jelölőnégyzetre történő kattintással, és valamennyi feliratkozó számára alapbeállításként a Felhasználói jogosultságot választjuk ki a legördülő menüből. (Később látni fogjuk, hogy a jogosultságokat a Felhasználók menüpontban, egyedileg módosíthatjuk.)
f.) WordPress —> Általános beállítások —> Időzóna
Sokan még az iskolában a greenwichi középidőről (GMT) tanultunk, de – mint oly sok máson – felette is elrepült az idő vasfoga. Az egyezményes koordinált világidő vagy röviden koordinált világidő (Universal Time Coordinated, UTC) az a hivatkozási időzóna, amelyhez a Föld többi időzónáját viszonyítjuk.
Egy időzóna a földfelszínnek az a területe, amelynek időmérő eszközei azonos időt mutatnak (ezt az időt „zónaidő”-nek is nevezik, szemben a „helyi idő”-vel, amit az adott hely földrajzi hosszúsága határoz meg).
UTC időt alkalmazza a hálózati időprotokoll (Network Time Protocol, NTP), amely arra szolgál, hogy sok felhasználói számítógépet olyan szerverek rendszerórájához lehessen szinkronizálni, amik ugyanakkor atomórákhoz vannak beállítva.
Magyarán szólva: ennél a menüpontnál azt állítjuk be, hogy hány az óra ott, ahol éppen tartózkodunk, és mindezt az egyezményes koordinált világidőhöz képest.
A beállítás is ennek megfelelően egyszerű:
fa.) a legördülő listából kiválasztjuk azt a helyet, ahol vagyunk, vagy az ahhoz legközelebbi települést, vagy
fb.) a legördülő listából kiválasztjuk a tartózkodási helyünknek megfelelő UTC szerinti helyi időt.
Egyet ne tegyünk: ne hagyjuk alapbeállításon, mert megőrülünk, hogy nem tudjuk meghatározni, hogy a Dél-Samoa szigetcsoportokon írt bejegyzésünkre mikor is reagáltak Sanghajban….
g.) WordPress —> Általános beállítások —> Alapértelmezett dátum/idő formátum, A hét első napja
Elérkeztünk az Általános beállítások legutolsó beállítandó elemeihez, amelyeket együtt tárgyalunk.
ga.) Alapértelmezett dátum formátum
A legtöbb sablon megjeleníti a bejegyzés/közzététel dátumát, vagy éppen a módosítások időpontját, sőt, az egész hírfolyam megjelenítése a dátumokhoz kötődik. Ugyancsak a dátumokhoz (és konkrét időponthoz) köthető az úgynevezett időzített bejegyzések közzététele is.
A beállítások résznél négy konkrét dátum-megjelenítési formát láthatunk, amelyekből a nekünk kívánatos formát egyszerűen a jelölőgombra történő kattintással választhatjuk ki. Én mégis az Egyedi kiválasztási lehetőséget ajánlom, ahova annyit írjunk be, hogy
Y-m-j
(ahol a Y az aktuális év számát jelenti, az m az aktuális hónap sorszámát az éven belül, és a j a hónap aktuális napjának sorszámát)
Ekkor a dátum megjelenési formátuma a következő lesz:
2011-07-24
Azért javaslom ezen formátum beállítását, mivel 99%, hogy ez a forma minden sablonban, minden megjelenési helyen sortörés nélkül el fog férni, ugyanakkor a magyar nyelvű olvasó számára teljesen egyértelmű információt ad.
gb.) Alapértelmezett idő formátum
Az időpont formátumának kiválasztása az előzőekben tárgyal Alapértelmezett dátum formátumának kiválasztására hajaz; itt is az Egyedi lehetőség kiválasztását javasolom:
H:i
(ahol a H jelenti az órák számát, 24 órás formátumban, és az i jelenti a percek számát egy órán belül)
Ekkor az időpont megjelenési formátuma a következő lesz:
23:08
gc.) A hét első napja
Bármennyire is meglepő dolog, de a naptári hét nem mindenhol kezdődik a hétfői nappal, mint nálunk. Régen a kereszténységben általános volt, hogy a vasárnap volt a hét első napja, mert ezen a napon támadt fel Jézus, a Genezis (Biblia teremtéstörténet) szerint Isten a világot hat nap alatt teremtette (vasárnap-péntek), és a hetedik napon (szombat) megpihent, és ezt a napot ünnepnapnak nyilvánította, a perzsa nyelvterületen a hét első napja a szombat.
Tehát, annak megfelelően, hogy éppen a nagyvilág melyik szegletében tartózkodunk, a legördülő menüből válasszuk ki A hét első napját.
Amennyiben úgy gondoljuk, hogy minden alapbeállítást úgy igazgattunk be, ahogyan mi szeretnénk, ne felejtsünk el rákattintani a lap legalján lévő, kék szín, Módosítások mentése feliratú ikonra, amely hatására az Általános beállításaink eltárolódnak az adatbázisba. Ha elcsesztük a beállításokat, vagy egyszerűen egyszer csak úgy gondoljuk, hogy valamit megváltoztatunk, akkor az adott részt átállítjuk, és rákattintunk a Módosítások mentése feliratra.
3. WordPress —> Általános beállítások —> A honlap megtekintése
Bármikor – amikor úgy gondoljuk, hogy az adott beállításainkon végzett módosítást követően meg szeretnénk tekinteni a szerkesztésünk hatását, eredményét – megtehetjük, hogy rátekintünk a honlapra.
A Módosítások mentése feliratra történő kattintás után navigáljuk fel magunkat a lap tetejére, ahol egy kis ikon mellett, a legfelső sorban láthatjuk honlapunk nevét (azt, amit a 2. a.) pontban saját magunk állítottunk be). Nyomjuk le a bal oldali Ctrl billentyűt és tartsuk lenyomva, majd kattintsunk a honlap címére a bal odali egérgombbal, és máris láthatjuk az eredményt.
A Ctrl lenyomására azért van szükség, hogy a honlapunk új ablakban nyíljon meg, és egyszerűen visszaléphessünk, ha még valamit szeretnénk fabrikálni a beállító felületen.
Szia!
Én még így nem jártam, egyszer csak kisebbek lettek az admin felületen a betűk. Mitől lehet? Kerestem, hogy hol lehet beállítani, de nem találom sehol.
Köszi Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
Gondolom, bekapcsoltál egy bővítményt, vagy sablont váltottál, de leginkább mindkettő elképzelhető. Az admin felület igyekszik hozzád alkalmazkodni. Nincs külön beállítási lehetőség az admin betűméretnek, de tedd fel ezt a kérdést a WordPress Magyarország Fórumán, hátha van valami megoldás.